Az utóbbi 5 napot Balatonfüreden töltöttem, az ottani vb-meccsnézős kultúrát írnám le ebben a postban.

A Hotel Marinában szálltunk meg, 3 csillagos szálloda Balatonfüreden, elég ismert üdülőhelynek számít. Járnak ide németek, belgák, sőt hallottam szláv nyelvet is az ebédlőben, de a vendégek túlnyomó része magyar. Főként kisgyermekes családok töltik el itt a nyaralásukat, mert Balatonfüred szép, és nyugodtabb, családbarátabb mint például Siófok, vagy Zamárdi.

Fél 3-ra értünk oda, 3-ig van ebéd, úgyhogy első dolgunk oda vezetett. A hallban már egyből kiszúrtam egy plazma tévét, feltételeztem hogy ott nézzük majd a világbajnokság meccseit. Kaja után tehát lementem oda, kértem egy sört, és vártam a meccset. Hollandia-Szlovákia mérkőzés következett volna, ha a többség megszavazza. De nem szavazta meg, a Serena Williams-Sharapova meccs csábítóbb ajánlatnak bizonyult, a mellettem ülő enyhén ittas középkorú egyén (Pisti) pedig azt mondta, menjünk a német különterembe, ott is van tévé, hátha ők azt nézik. Bíztam a német tudásomban, és Pistiben, így tehát követtem őt. Szerencsére nem volt a német közös teremben senki, így átkapcsoltunk az m1-re meghallgattuk a himnuszokat, és mondtam neki hogy mindjárt jövök csak megkeresem apámat, szólok neki hogy máshol nézem a meccset. Pisti bólogatott, mint aki megértette. Apámat már nem találtam fent a szobában, pont akkor jött le egy másik lifttel, amikor én már felmentem érte. Visszamentem tehát az enyhén ittas Pistihez, akinek mondtam, hogy menjünk vissza a hallba, mert már ott is a meccset nézik, nem a teniszt. Ő pedig azt mondta, hogy nem jön, mert meg kell várnia egy fiút, aki az apját keresi.

Mondtam neki, hogy az a fiú én vagyok, nem kell már várnia senkire.. Ezek szerint nem enyhén volt ittas. Néztük tehát Sneijderéket, Pisti pedig folyamatosan sztorizgatott. Saját bevallása szerint a vébéken általában a legjobb meccsekre sosem emlékszik, mert akkorra már mindig be van rúgva. Közben megkérdezte tőlem, hogy tegeződhetünk-e.. Én a 19 évemmel rávágtam, hogy persze, miért ne..?

Mucha rossz kijövetelénél, amikor Sneijder bepasszolta a 2. holland gólt azt tette hozzá a mérkőzéshez, hogy a kapus tisztára úgy focizik mint ő. Szaladgál össze vissza.

Apám akkor elégelte meg Pisti sztorijait, amikor belekeverte a szlovák politikát a dologba. Ennyit kérdezett tőle: Te nem nézed a meccset? Ja de, mennyi is 1-0? Ja már 2? Okés, befogtam.

Elcsendesült, a meccs után elváltunk, aztán aznap este a Brazília-Chilén már nem láttam. Másnap az ebédlőben elment mellettünk, és nem ismert meg, pedig elvileg már összetegeződtünk.

Talán ezért nem emlékszik Pisti a legjobb meccsekre sem..:)

Adios

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.