Nyárádnál hagytam abba az előző részt, meglehetősen sok idő telt el a Part 6 és 7 között, az előző postban megemlítettem az okát.

Történetem ezen része a értelemszerűen a jövőről szól, mert a múltat és a jelent már kitárgyaltam.

Jelenleg fősulira járok Egerbe, intézményi-kommunikátor szakra, ami jól hangzik de nem nagyon érdekel. Ez egy olyan szakmát ad amivel elmehetnék egy vállalathoz szóvivőnek, marketingesnek, kommunikációs szakembernek, stb.. Nem rossz, de nekem más a hosszú távú célom. A múltamat ismerve nem is lehet kétséges, hogy a sport területén akarok elhelyezkedni, és mivel nem leszek focista, edző, és bíró sem, marad az újságírás. Ez a blog is a gyakorlásomat szolgálja, egy kis szelete annak a rögös útnak, amin eljutok a célomig.

Diplomát szeretnék szerezni kommunikáció és médiatudomány alapszakon nyomtatott sajtó szakirányban.(= újságíró leszek)

Durván hangzik, de ez a legpontosabb megfogalmazás. A rögös úton már elindultam, megtettem pár lépést, hiszen németből van egy nyelvvizsgám, van érettségim, és egy évet letudtam a fősulin is. De ez még tényleg csak a kezdet.. Augusztusban megyek nyelvvizsgázni angolból, november elején újra érettségi angolból, aztán meg kell írnom a szakdogát, felvételizni, záróvizsga, és lehet szükség lesz még egy új érettségire töriből vagy társadalomismeretből.

Mindezt azért kell, mert nincs pénzem. Muszáj bekerülnöm egy jó egyetemre, államilag támogatott helyen, a kommunikáció és médiatudomány szak pedig a 3 legnépszerűbb között van az országban. Mivel nem tudok kiperkálni 200ezret félévente, muszáj összeszednem annyi pontot amennyit csak tudok. Talán menni fog. Nem, ez nem elég meggyőző. Muszáj sikerülnie. Na így már jobb.

A sportújságíráshoz ugye kell nyelvtudás,( legalább angol, német), jó fogalmazókészség ( ez talán megvan bennem), helyesírás ( az mindig is megvolt), és kapcsolatok( na ez még nincs). Távolabbi célom bekerülni egy szerkesztőségbe gyakornokként,még az egyetem alatt, majd ottragadni valahogy, hogy szerezzek valami ajánlást, kapcsolatot magamnak.

Manapság muszáj. Még a nyári diákmunkás melóhoz is kapcsolatok kellettek. És nem újságíróként dolgozom, hanem segédmunkás vagyok. Protekciós világot élünk, ez van, na..

Célok, tervek vannak, meg is kellene valósítani.. Nem szabad abba a hibába esni hogy csak álmodozol. Mindig a következő meccsre kell koncentrálni. A következő mérkőzésen idegenben lépek pályára Egerben, augusztus 14.én, a tét az angol középfokú nyelvvizsga.

Nyerni kell. Muszáj. Különben elúszik a bajnokság..

:)

Ezzel vége a sorozatnak, ötleteket várok, miről írjam a következőt.

Adios

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.