Sokan tudjátok rólam, hogy Real Madrid szurkoló vagyok. A blogomban eddig méltatlanul keveset szóltam kedvenc csapatomról, egy héttel a spanyol bajnokság rajtja előtt úgy érzem elérkezett az idő, amikor részletesen kell elemeznem az új Madridot, Mourinho Madridját.

A tavalyi idényben sem nyert semmit a csapat, hiába jött Cristiano, Xabi, Benzema, és a többi új játékos, és hiába ért el rekordpontszámot a bajnokságban az együttes, a kispadon ismét váltani kellett. Egy igazán karakteres és világhírű edzőt sikerült szerezni José Mourinho személyében, az egyezség szerencsére hamar létrejött, így a Special One-nak (akkor most már Numero Uno?) egy egész nyár állt a rendelkezésére, hogy saját képére formálja át a keretet.

A Portóval a Chelsea-vel és az Interrel elért sikerek miatt a bizalom él felé, Madridban ismét hatalmas a várokozás, és nagyok az elvárások -de ezt mindenki tudja, aki elvállalja a Real kispadját.

2010. augusztus 20-án a Real Madrid kerete így fest:

Kapusok:

Iker Casillas
Jerzy Dudek
Adán

Védők:

Pepe
Raúl Albiol
Sergio Ramos
Árvalo Árbeloa
Marcelo
Royston Drenthe
Ezequiel Garay
Ricardo Carvalho

Középpályások

Mahamadu Diarra
Lassana Diarra
Fernando Gago
Sami Khedira
Xabi Alonso
Kaká
Esteban Granero
Pedro León
Sergio Canales
Rafael Van der Vaart
Ángel Di Maria
Mesut Özil

Csatárok

Cristiano Ronaldo
Gonzalo Higuaín
Karim Benzema

Ki lehet találni, hogy vastag, dőlt betűvel az érkezők nevei láthatók.

Furcsa ránézni a Real keretére úgy, hogy nincs benne Raúl és Guti, a klub két emblematikus figurája,a klubhűség mintaképei. Raúl ugyebár a Schalkéba, Guti a Besiktasba távozott, a harmadik hiányzó név pedig Cristoph Metzelderé, róla már a bajnokság vége előtt kiderült, hogy a Schalkéba megy, ugyanúgy ingyen, mint Gutiék. A két meghatározó játékos hiánya nemcsak a pályán, hanem az öltözőben is új helyzetet idéz elő. 10 éve Raúl volt az öltöző ura, az edzéseken mindenki felnézett rá, tavaly viszont már csak elvétve számolt vele Pellegrini a kezdőben. Mourinho érezte hogy az ő csapatában sem osztanak lapot Raúlnak, és egy olyan vezérre van szükség, aki a pályán is öszefogja a csapatot. Iker Casillas lett az első számú csapatkapitány, helyettese pedig Sergio Ramos. Az öltözőben tehát az ő szavuk a döntő. A Realnál mindig is fontos volt letisztázni, hogy ki a vezető, hiszen ennyi sztárból csapatot építeni nagyon nehéz. Casillas és Sergio Ramos lesz az, aki ebben segíthet José Mourinhónak.

Ez egy 26 fős keret, Mourinho pedig 23 játékost szeretne a csapatában tudni, előreláthatólag még 3 távozó lesz. A vak is látja hogy legalább egy védekező középpályásnak menni kell, ez nagy valószínűséggel a két Diarra közül az egyik lesz. Mahamadut a Juve, a Milan, és egyes hírek szerint az Inter is csábítja, a Real 10 milliót kér érte. Lassanáért a Tottenham jelentkezett be, Harry Redknapp jól ismeri őt, hiszen a Portsmouth-ben az ő játékosa volt. Egyelőre kölcsönadásról szólnak a hírek, amit valószínűtlennek tartok mert a Madrid mindenképpen pénzt szeretne belőle látni. Harmadik távozónk Granero vagy Van der Vaart, esetleg Drenthe.

Mai hír hogy a Real 12 milliót és Drenthét adná a Lyonnak Bastosért. Drenthét a Real kölcsönbe is elengedné, szívesen adná opcióval kluboknak, hiszen fiatal, fejlődőképes játékosról van szó. Egyelőre viszont még kevés ide, amióta idejött nem tudta beverekdeni magát a kezdőbe, mert nem nyújtott tartósan jó, megbízható teljesítményt. Távozása idén valószínű, de egyelőre csak kölcsönbe.

Esteban Granero esete más. Ő azért kell a keretbe, mert a BL-be saját nevelésű játékosokat meghatározott számban kelle nevezni, és mivel jelenleg nincs olyan tehetség a Castillában, aki jobb lenne mint ő, itt kell tartani. Tavaly Pellegrini rendszeresen játszatta, nem értettem, miért. Egyértelműen negatív irányban tűnt ki a csapatból, nem sírnék, ha távozna. Sergio Canales érkezésével egy új tehetséges spanyol támadó középpályással lett gazdagabb a keret, nagy kár, hogy nem saját nevelésű. Akkor már Graneronak sem lenne itt maradása.

Fernando Gagóról is pletykálnak, hogy elmegy, az edző viszont számol vele. Érkezése óta voltak jó meccsei, de akadt néhány olyan összecsapás, ami után a Bernabéu közönsége kikezdte. Jelenleg ott tart az ügye, hogy Khedira és Xabi Alonso első számú vetélytársa, a két Diarra előtt helyezkedik el a rangsorban. Madridban úgy vannak vele, ha el is adják, akkor is csak jó áron, de Gagóért senki nem fog 20 milliót adni. Bár ha Roberto Mancini szeretné leigazolni, akkor talán..

Ezequiel Garayról is lehetett hallani pletykákat, hogy a Benfica vinné, de ezeknek kevés a valóságtartalmuk. Ez a madridi védelem most nagyon egyben van, és Garay is jó játékot mutatott az előző szezonban, ha lehetőséghez jutott.

Rafael Van der Vaart.. Az egyik olyan játékos, aki méltatlanul kevés szerepet kap a Realban, amióta leigazolták. Az edzők valamiért nem bíznak benne, már tavaly is el akarták küldeni Kaká leigazolása miatt, aztán a brazil formahanyatlása és sérülése miatt előtérbe került tavasszal, amit gólokkal hálált meg. Egészen eddig úgy tűnt, biztosan marad a keretben, ám Mesut Özil leigazolása átrajzolta az esélyeit, és úgy tűnik idén biztosan távozik. Fél Európa érdeklődik érte, maga a játékos azt mondta, hogy egyedül a Manchester United nem jelentene visszalépést a karrierében. Kérdés hogy Sir Alex mennyire akarja őt, véleményem szerint jól járna vele.

Esélyek a távozásra:

Mahamadu Diarra 80%

Rafael Van der Vaart 80%

Royston Drenthe 60%

Lassana Diarra 50 %

Fernando Gago 20 %

Esteban Granero 20 %

Ezequiel Garay 10 %

Ezzel a part 1 véget ért, a következő részben az érkezőket veszem szemügyre, kik is ők valójában, és milyen szerepet tölthetnek be a klubban.

Adios

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.